Alvásszakértő segítségével próbáljuk megtalálni a nyugodt, pihentető alváshoz vezető utat. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus főorvos, szomnológus elárulja az alvászavarok leggyakoribb okait, a legsűrűbben előforduló alvásbetegségeket, majd a diagnosztikai módszereket is.
Milyen következményekkel jár, ha nem alszunk jól vagy eleget?
A pihentető alvás rendkívül fontos, hiszen gondoljunk csak bele, már egy átvirrasztott éjszaka után ingerültek vagyunk, 3-4 nap rossz alvás pedig befolyásolja az immunrendszerünket is.
A nem kellő mennyiségű és minőségű alvásnak számtalan negatív hatása van az életünkre, ez lehet például a figyelemzavar, fáradtság, nappali aluszékonyság, fejfájás, reggeli magas vérnyomás, memóriaromlás, hangulatzavarok, de akár a hízás is. A kialvatlan ember ugyanis többet eszik, jórészt kalóriadús, szénhidrátban gazdag ételeket. Nem is gondolnánk, hogy sokszor a hízás mögött a kialvatlanság áll.
Mikor beszélünk alvászavarról?
Ha az alvás nem tölti be a szerepét, vagyis a szervezet nem tud kellőképpen regenerálódni, nem tudjuk kipihenni magunkat, ezért csökken a nappali teljesítményünk, nem tudjuk munkahelyi és magánéleti feladatainkat ellátni. Amikor mindez az életminőségünket is károsítja, egyértelműen alvászavarról van szó. Mindenkivel előfordul, hogy időnként nem alszik jól vagy kevesebbet az átlagosnál, azonban, ha ez az állapot hosszú távon fennáll, akkor fáradtságon, kimerültségen túl különféle szomatikus betegségek kialakulásához vezethet.
Melyek a leggyakrabban előforduló alvásbetegségek?
Az alvásbetegségek tünetei jelentkezhetnek éjszaka, mint pl. a rossz minőségű alvás, elalvási, átalvási zavarok, de jelentkezhetnek nappal is álmosság, fáradtság, túlzott aluszékonyság formájában. Gyakran nem a beteg, hanem a hálótárs érzékeli a tüneteket, például a horkolást. Az alvásbetegségek önálló kórképek, melyeket az alvókörnyezet nem befolyásol.
Az egyik legismertebb alvásbetegség az alvási apnoé. Ez a betegség az alvásfüggő légzészavarok közé tartozik, leggyakoribb tünete a horkolás, amit általában a hálótárs figyel meg, ugyanúgy, mint a légzéskimaradást, apnoet is. Az alvásfüggő mozgászavarok közé tartozik a nyugtalan láb szindróma, de az inszomniák, az elalvás, az átalvás zavarai, a korai ébredés, sőt szintén ide tartozik az alvajárás, mint a paraszomniák egyike.
Ezek után nem túl jó hír, hogy az alvásbetegségek egy része öröklődik, genetikusan meghatározott. Ilyen például a nyugtalan láb szindróma, de az alvásfüggő légzészavararok (horkolás) esetében is gyakori a családi halmozódás.
Hogyan lehet diagnosztizálni az alvásbetegséget?
A legegyszerűbb és leghatásosabb módja ennek az alváslaborban történő vizsgálat, amikor a páciensnek az egész éjszakát bent kell töltenie, hogy megfigyeljük. A vizsgálat során az alvástechnikus szenzorok segítségével rögzíti azokat az adatokat (EEG, szemmozgás, izomtónus, pulzoximéter), melyek segítségévek meg tudjuk határozni az alvás szerkezetét, illetve a szervezetünk alvás alatti kóros működését. Emellett videometriával a páciens alvás közbeni testpozícióját, mozgását rögzítjük.
Az alváslaborban nem csak a légzést, a szívverést, a szemmozgást, a testi mozgásokat és az agyhullámokat tudjuk monitorozni, de olyan alvászavarokra is fény derülhet, mint például a horkolás, az alvási apnoé, vagyis légzéskimaradás és a nyugtalan láb szindróma.
Az eredmények kiértékelését követően felállítjuk a diagnózist, majd kezelési tervvel állunk elő, mely lehet gyógyszeres és nem gyógyszeres (pl. gyógynövényes nyugtatók, aromaterápia, relaxáció, jóga, életmódbeli változások) terápia.
Hangsúlyoznám, hogy az orvosi vizsgálatot nem helyettesíthetik az okoseszközök. Az okostelefonok vagy okosórák alkalmazásai között találhatók olyanok, melyek segítségével nyomon követhetők az alvási szokások: például lehetőség van az ébredések gyakoriságának követésére, illetve az alvásidő mérésére. Az okoseszközök felhívhatják a figyelmet a problémára, monitorozásra alkalmasak, tehát segítséget jelenthetnek az alvásszakértő számára, de pontos diagnózist csak orvosi eszközökkel lehet felállítani.
